Constantinovits Miklóst 2026 júniusában nevezték ki megbízott főigazgatónak az Országos Mentőszolgálat élére. A forrás szerint szeptemberben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter jelentette be, hogy Constantinovits nyerte meg a főigazgatói posztra kiírt pályázatot, így öt évig vezetheti az OMSZ-t.
A kiérkezési idő csökkentése összetett feladat
Az új vezető szerint az európai színvonalú betegellátáshoz egyszerre kell javítani a mentők kiérkezési idejét, a szakmai segítség minőségét és a bejelentőkkel való kommunikációt. A forrásban szereplő adatok alapján egy mentőautó átlagosan 24–26 perc alatt ér ki a beteghez.
Constantinovits Miklós úgy véli, a gyorsulás nem pusztán több jármű beszerzését jelenti. A mentőegységek elhelyezését a várható riasztásokhoz kell igazítani, ehhez pedig prediktív modelleket, hőtérképeket és korábbi adatokat is felhasználhatnak. Példaként a Blaha Lujza teret említette, ahol délután 2 és 3 óra között a korábbi tapasztalatok alapján nagyobb eséllyel történhet olyan esemény, amelyhez segítséget kell hívni.
Az interjúban felmerült az is, hogy a mentőautók bizonyos esetekben járőrszerűen közlekedjenek, illetve átmenetileg olyan helyek közelében hozzanak létre állomásokat, ahol gyakrabban lehet szükség mentőre, például gyárak mellett. A főigazgató szerint az esetek sürgősségének és a szükséges kapacitásnak a pontos besorolása szintén fontos.
A hibákból az egész szervezet tanulna
A szervezeti kultúra megújítását Constantinovits a „just culture”, vagyis a méltányos hibakezelés elvéhez kapcsolta. Ennek lényege, hogy a hibákat feltárják, a munkatársat szükség esetén képezzék és támogassák, a tapasztalatokat pedig az egész mentőszolgálat felhasználja.
A vezető az életpályamodell kialakítását is fontosnak nevezte, mert a megterhelő munka kiégéshez vezethet. Szerinte a mentősök megtartásához azt is erősíteni kell, hogy a dolgozók érezzék: fontos szerepük van a szervezet működésében. A cél egy olyan mentőszolgálat felépítése, amelyben a beteg áll az első helyen.
