Magyarország nagy részén továbbra is súlyos mezőgazdasági aszály uralkodik, és a legmagasabb aszályfokozattal érintett területek aránya már meghaladja az 50 százalékot. A következő napok időjárása ezen várhatóan nem változtat érdemben: elszórt záporok és zivatarok előfordulhatnak, de országos, számottevő csapadék nem valószínű.
Kevés eső, rendkívül száraz talaj
Az elmúlt egy hónapban csak kevés helyen gyűlt össze 20 milliméternél több csapadék, az ország területének több mint felén pedig a 10 millimétert sem érte el a mennyiség. A 90 napos időszakban a délnyugati országrész egyes részein mértek 100 milliméternél többet, a középső és keleti tájakon sokfelé mindössze 40–80 milliméter hullott. Ez az érték a sokéves átlag harmada, néhol csak a negyede.
A talaj felső rétege szinte országszerte nagyon kiszáradt. A növények számára hozzáférhető vízkészlet aránya sok helyen 20, többfelé pedig 15 százalék alatt marad. A telítettséghez viszonyított vízhiány 150–190 milliméter között alakul. A HungaroMet szerint ekkora kiterjedésű és ilyen mértékű talajszárazság 2022-ben sem volt tapasztalható.
A kapásnövényeknél már látszanak a következmények
A napraforgó több területen kényszerérésben van. A műholdas vegetációs adatok alapján a növényállomány zöld tömege nagy kiterjedésben a 2022-es szintnél is alacsonyabb.
Az öntözetlen kukoricatáblák többségének állapota szintén gyenge. A növényeknél megkezdődött a száradás és a kényszerérés, az NDVI-index pedig jellemzően elmarad a 2022-ben mért értékektől. Kedvezőbb helyzet főként a Dunántúl délnyugati részén alakult ki, máshol a tartós szárazság és az ismétlődő hőstressz már jelentős, vissza nem fordítható károkat okozott.
A természetes növényzet is veszített zöld tömegéből. A legfrissebb műholdas felvételek szerint az ország nagy részén negatív eltérés látható a megszokott állapothoz képest, és a kedvezőtlen területek az Északi-középhegységre is kiterjednek. Itt az erdők száradása is szembetűnő.
A szárazság már a szezon elején elkezdődött
Az idei termesztési időszakban a csapadékhiány már áprilisban megjelent. A vetés kezdetét ugyan március végi esők hátráltatták, később azonban gyorsan kiszáradt a felső talajréteg. Több helyen késői vagy egyenetlen kelést figyeltek meg, a fiatal növényeket pedig az aszály mellett az éjszakai fagyok is megviselték.
Május második hetében 20–90 milliméter eső érkezett, délen több, északkeleten kevesebb csapadékkal. Ez átmenetileg enyhítette, illetve egyes térségekben megszüntette az aszályt, a hónap második felében azonban az északi országrész több pontján ismét kevés eső esett.
Júniusban nagy különbségek alakultak ki az országrészek között. Délnyugaton kedvezőbbek maradtak a körülmények, miközben az Alföldön és északon egyre nagyobb lett a hiány. A hónap végén többfelé 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ami a száraz talajjal együtt erősen megterhelte a kultúrákat.
Júliusban főként a Nyugat-Dunántúl és néhány keleti térség kapott jelentősebb csapadékot, az ország más részein csak elszórt záporok enyhítették átmenetileg a szárazságot. A kukorica számára ideálisnak tekintett 100 milliméteres júliusi csapadékmennyiségnek csak töredéke hullott le. Augusztus elején több napon át 40 fok körül alakultak a maximumok, ami felgyorsította a kapásnövények száradását.
Gyorsabb a növények fejlődése, de a stressz is nagyobb
Az április 1. óta, 10 fokos bázishőmérséklettel számított kukorica-hőösszeg jelenleg jellemzően 1140–1320 foknap. Ez a tavalyi értékeket 70–120 foknappal haladja meg, a sokéves átlaghoz képest pedig északkeleten 25–50, másutt 90–150 foknap a többlet.
A vegetáció így a szokásosnál több mint másfél héttel előrébb jár, a kényszerérés azonban tovább gyorsítja a folyamatot. A szezon csapadéka összesítve csak az ideális mennyiség harmada, illetve ötöde. A hőösszeg önmagában az optimális körül mozog, a június végi, július végi és augusztus eleji hőhullámok miatt azonban jelentős hőstressz érte az állományokat.
A következő napokban sem érkezik átfogó enyhülés
A hét végéig többnyire derült és száraz idő várható. Hétfő délután frontrendszer érheti el az országot, amelyből főként északon alakulhat ki elszórtan zápor vagy zivatar, és kisebb eséllyel még kedden is lehet csapadék. Nagyobb területet érintő esőre azonban a jövő hét további részében sincs kilátás.
A nappali páratartalom sokfelé 30, helyenként 20 százalék alá csökkenhet. A maximumok vasárnap és hétfőn ismét 35 fok fölé emelkedhetnek, a frontrendszer mögött kedden 4–5 fokos, átmeneti visszaesés várható. A hét közepén újabb melegedés kezdődhet.
Az április 1. óta eltelt 134 nap több mint 80 százalékában az ország legalább 30 százalékán közepes vagy annál erősebb aszályt mértek. A legtöbb ilyen nap Pest vármegyében fordult elő, 119 alkalommal, Hajdú-Biharban 117 napot jegyeztek fel, míg Zalában 47 nap volt az érték.
