Az Országgyűlés keddi ülésén megszavazta a kommunista rendszer állambiztonsági tevékenységéhez kapcsolódó iratok nyilvánosságáról szóló törvényt. A jogszabály elfogadását a kormány a rendszerváltás óta fennálló ígéret teljesítéseként értékeli.
A dokumentumok elérhetővé tételéért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára felel majd. Az intézmény online felületet alakít ki, amelyen a korábban titkos iratok megismerhetővé válnak.
Ütemezetten hozzák nyilvánosságra az iratokat
Az első közzététel 2026. október 22-én, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén várható. Ekkor a hatos kartonok és a mágnesszalagokon őrzött adatok kerülnek sorra. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezéséhez kapcsolódó adatokat tartalmazzák, a mágnesszalagokra pedig 1990 januárjában a G-, H- és K-adattár anyagát másolták át.
A G-adattár az operatív, a H-adattár a hálózati, a K-adattár pedig a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását foglalja magában. A következő közzétételi időpont 2027. február 25., a kommunizmus áldozatainak emléknapja lesz. Akkor a fennmaradt B-dossziék iratai válnak elérhetővé; ezek a hálózati kapcsolatokkal összefüggő személyek nevét, beszervezési iratait és értékeléseit is tartalmazzák.
Az érzékeny adatokat előzetesen vizsgálják
A nyilvánosságra hozatal előtt ellenőrzik, hogy az iratok közzététele érinti-e a bennük szereplők alapjogait, magánéletét vagy emberi méltóságát. Az egészségi állapotra, káros szenvedélyre vagy szexuális irányultságra vonatkozó adatok csak szigorú feltételek mellett ismerhetők meg. A törvény a múlt feltárásának közérdekét, a kutatás szabadságát, az információs önrendelkezés jogát és a nemzetbiztonsági érdekeket egyaránt figyelembe veszi.
Négyszer több áram megy hűtésre, ötször több fűtésre – mégsem szakadtunk el a gáztól az utóbbi évtizedben
Tíz év alatt több mint négyszeresére nőtt a háztartások hűtési, és több mint ötszörösére a fűtési célú villamosenergia-felhasználása, miközben teljes energiafogyasztásuk 16 százalékkal csökkent.
Tovább a cikkhez →
