Tartós aszály sújtja az országot, a nyár végén sem jön elegendő eső

A meteorológiai nyár utolsó óráiban hidegfront vonul át Magyarország fölött, amely többfelé záporokat és zivatarokat hozhat. Az országos, áztató eső azonban a HungaroMet 2026. augusztus 31-i agrometeorológiai értékelése szerint a következő 8–10 napban sem valószínű.

Az ország nagy részén súlyos az aszály

Az elmúlt héten kedden, csütörtökön és szombaton is előfordultak záporok, zivatarok, de legalább 10 milliméter csapadék csak kisebb területen, főként délnyugaton hullott. Az ország mintegy felén egyáltalán nem esett eső. Augusztusban a Dunántúlon és északon 10–35 millimétert mértek, a keleti országrész jelentős részén viszont 5 milliméternél is kevesebb volt a csapadék.

A teljes nyári csapadékösszeg a délnyugati és nyugati határszélen, valamint helyenként északkeleten haladta meg a 100 millimétert. A középső országrészben és a Tiszántúl sok részén 50 milliméternél kevesebb esett. A sokéves átlaghoz viszonyított hiány a csapadékosabb térségekben is 60–100, az ország nagy részén pedig 110–160 milliméter között alakult.

A talaj felső néhány centiméterét a múlt heti záporok átmenetileg benedvesítették, 10 centiméternél mélyebbre azonban csak Nagykanizsa térségében jutott el a nedvesség. A növények számára hasznosítható vízkészlet aránya a délnyugati Dunántúlon és északkeleten 20–30, máshol 10–20 százalék között alakult. A HungaroMet közlése szerint ilyen alacsony talajnedvesség évtizedek óta nem fordult elő.

A kukorica és a napraforgó is megsínyli a szárazságot

A nyári kapásnövényeknél felgyorsult a növényszáradás és a kényszerérés, ezért a betakarítás a szokásosnál korábban kezdődött. A napraforgó valamivel jobban viselte az aszályt, de zöld tömegét már elvesztette. Az állományok állapota a 2022-es évhez hasonló vagy annál rosszabb. Az öntözetlen kukoricatáblák csaknem teljesen elszáradtak, és a műholdas NDVI-index értéke többnyire a 2022-es szint alatt maradt.

Augusztus 30-án az ország több mint 94 százalékán nagyfokú mezőgazdasági aszály volt, az Alföld jelentős részén pedig a legsúlyosabb fokozat érvényesült. Az április 1-je óta eltelt 152 nap több mint 83 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán legalább közepes aszályt mértek. A legtöbb aszályos nap Pestben (137) és Hajdú-Biharban (135), a legkevesebb Zalában (65) fordult elő.

Melegebb volt a sokéves átlagnál

A hőmérséklet az elmúlt héten és augusztus egészében is 3–4 Celsius-fokkal haladta meg a sokéves átlagot. A csúcsértékek jellemzően 30 fok körül vagy afölött alakultak, éjszaka többnyire 15 fok köré hűlt a levegő. Az április 1-jétől számolt, 10 fokos bázishőmérsékletű kukorica-hőösszeg jelenleg többnyire 1350–1550 foknap között van, ami a tavalyinál 90–140, a sokéves átlagnál pedig 40–180 foknappal magasabb. A vegetáció fejlődése így körülbelül két héttel előrébb jár, a szárazság okozta kényszerérés pedig tovább gyorsítja a folyamatot.

A szezon összesített csapadéka a kukorica szempontjából ideális mennyiségnek csak a harmada-ötöde volt. Június végén, július végén és augusztus elején a magas hőmérséklet hőstresszt okozott az állományokban. Az NDVI-adatok szerint a szántóföldi növényzet, a természetes vegetáció és több helyen az erdők zöld tömege is jelentősen csökkent.

Átmeneti enyhülést hozhat a hidegfront

A hét elején, főként az esti és éjszakai órákban többfelé lehet záporra és zivatarra számítani, helyenként heves zivatar vagy felhőszakadás is kialakulhat. A csapadék eloszlása területenként erősen változó lehet. Kedden a maximumok 30 fok körül vagy kevéssel az alatt alakulnak, szerdán pedig elsősorban a Dunántúlon és délen fordulhat elő eső, zápor.

A hét második felében nagyrészt száraz, napos és fokozatosan melegebb idő várható, a hétvégén 30–35 fok közötti csúcshőmérsékletekkel. A csapadékosabb időszakok az aszályt csak átmenetileg és kis mértékben enyhíthetik, országos javulást hozó esőre továbbra sincs kilátás.