Versenyezteti a kormány az M6-os autópálya Dunaújváros és Érdi-tető közötti szakaszának koncessziós jogát. A jelenlegi koncesszió októberben jár le; a szakaszt az elmúlt 22 évben az M6 Duna Autópálya Zrt. üzemeltette.

A kormány tájékoztatása szerint a korábbi döntés alapján az MKIF folytatta volna az üzemeltetést, ám a minisztériumi átvilágítás során arra jutottak, hogy a szerződés módosítása jogellenes volt. A közlés szerint a módosításról nem Lázár János építési és közlekedési miniszter, hanem Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelkezhetett volna.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azt mondta, hogy az MKIF ajánlata az M6 Duna és a Magyar Közút ajánlatához képest háromszoros üzemeltetési költséget jelentett volna. A mostani eljárásban több körben kérnek be ajánlatokat, és a miniszter szerint az állam már legalább 10 százalékkal csökkentette a koncessziós jog eredeti árát. Az eljárás a következő hetekben zárulhat le. A korábbi eljárás miatt a kormány feljelentést is tett.

Hárommilliárd eurós lakásépítési program készülhet

A Wekerle Sándor Lakásépítési Programhoz a kormány 550 millió eurót hív le az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Banki és piaci társfinanszírozással több mint 2 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést ösztönöznének, az Európai Befektetési Bank támogatásával pedig a program teljes értéke akár 3 milliárd euró is lehet.

A tervek szerint december 31-éig készül átfogó terv lakások és kollégiumi férőhelyek építésére. A fejlesztéseket elsősorban Budapest és a nagyobb vidéki városok barnamezős, illetve alulhasznosított területeire tervezik. A cél megfizethető bérlakások, közösségi terek és szolgáltatások létrehozása, jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal. A tervezés során az önkormányzatok és a lakáspiaci szereplők véleményét is kikérik.

Felfüggesztik több kiemelt beruházás könnyítéseit

A kabinet felülvizsgálta a korábbi kiemelő rendeletekkel megkönnyített beruházásokat, és felfüggeszti az Otthon Start programhoz kapcsolódó összes ilyen rendeletet. Vitézy Dávid szerint a cél nem automatikusan a projektek leállítása, hanem az átvilágításuk és közérdekű újratervezésük.

A kiemelt státusz megszüntetése más beruházásokat is érint, köztük a törökbálinti téglagyárat, a XIII. kerületi Láng-gyárat, a balatonvilágosi Club Aligát, a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpontot, a sukorói Fiatalokért Központot, a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpontot, valamint a Soroksár és Gyál térségében tervezett logisztikai és gazdasági célú ingatlanfejlesztést. A felsorolásban szerepel a Pázmány Campus és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ is.

Az akkumulátorgyáraknál környezetvédelmi jogsértés esetén a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig nem adható ki új építési engedély a kiemelő rendelet alapján. Az elsőként érintett beruházások a debreceni CATL-, a gödi SAMSUNG- és az iváncsai SK On Hungary-gyár.

Új szűrés a várandósság második trimeszterében

A várandós nőknél az első harmad után, a második trimeszterben is el kell végezni a szifiliszszűrést. A magas fertőzési kockázatú, illetve várandósgondozáson részt nem vevő nőknél a szüléskor gyorstesztet is alkalmazni kell. A szabályozás a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is kiterjed.

Szigorúbb ellenőrzést terveznek a szőlőültetvényeken

A kormány olyan törvénymódosítást készít elő, amely minden szőlővel beültetett területre kiterjesztené a hegybírák ellenőrzési jogkörét. A cél az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma terjedésének lassítása, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt.

A nem rendeltetésszerűen művelt területeket azonnal szankcionálhatnák, és ha a tulajdonos nem elérhető, a hegybíró dönthetne a fertőzött tőkék kivágásáról. Azok a termelők, akiknek ültetvényét a fertőzés miatt ki kell vágni, kártalanítást kérhetnek, ha öt éven belül újratelepítik a tőkéket. A módosítást társadalmi egyeztetésre bocsátják.

Miniszteri rendelet írja elő az ARACHNE+ uniós kockázatelemző eszköz használatát is. Az Európai Bizottság szerint Magyarország nem töltött fel minden, uniós forrásokhoz kapcsolódó adatot, különösen a Közös Agrárpolitika 2014–2022-es és 2023–2027-es időszakának adatait. A hiánypótlás és a nyilvántartás pontos vezetése a befagyasztott források megnyitásának feltételei között szerepel.

700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitásra írnak ki pályázatot

Augusztus 31-éig pályázatot írnak ki összesen 700 megawatt új szélerőmű-kapacitás telepítésére. A kormány ezt követően évente újabb tenderekkel bővítené a termelést. Előnyt élvezhetnek azok a beruházók, amelyek lehetőséget adnak a magyar államnak vagy az érintett önkormányzatoknak a tulajdonszerzésre.

Huszonöt járást könnyített térséggé jelöltek ki, ahol rövidebb engedélyezési időkkel ösztönöznék a szélenergia hasznosítását. Ezekben a térségekben biztosított a hálózati csatlakozás, miközben a beruházások a közlés szerint nem okoznak természetvédelmi kárt és nem zavarják a légvédelmet.

Változik az állami adminisztráció

A külképviseleteken egyszerűsödik a feleslegessé vált állami járművek és más ingóságok külföldi értékesítése. A külképviseleteken 598 állami gépjármű van, közülük 116 legalább tízéves vagy több mint 250 ezer kilométert futott. A helyi értékesítés elkerülhetővé teszi a tárolás, az őrzés és a hazaszállítás költségeit, valamint a szükségtelen értékbecsléseket.

Megszüntetik a Poszeidón EKEIDR egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelő rendszer kötelező használatát is. A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. bevonásával 60 napos vizsgálat indul a rendszer beszerzéséről, és 100 napon belül előterjesztést készítenek egy hosszú távú állami iratkezelési modellről.

2027-ben hozhatják nyilvánosságra az állambiztonsági iratokat

A kormány elfogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény módosító javaslatát. Ennek alapján a B-dossziékat és B-mappákat legkésőbb 2027. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján hozzák nyilvánosságra a korábban tervezett 2026. december 31-i határidő helyett.