Rendkívüli csapadékhiány és súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki Magyarországon. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az Alföld nagyobb részén nem érte el az 5 millimétert, a május óta lehullott mennyiség pedig az ország túlnyomó részén 70–140 milliméterrel marad el a sokéves átlagtól.

A talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható víztartalom aránya az ország döntő részén 25 százalék alatt van. A vízhiány miatt a talaj párolgása már nem képes mérsékelni a nappali felmelegedést, ezért a levegő hőmérséklete a múlt hét végétől nagy területen 40 Celsius-fok közelébe emelkedett. Augusztus 5-én több helyen 41 fokot is mértek.

Gyorsul a növények kényszerérése

A napraforgó több térségben kényszerérésben van, a műholdas mérések szerint a növények zöld tömege nagy területen még a 2022-es értéknél is alacsonyabb. Az öntözetlen kukoricaállományok többsége gyenge, sokfelé megkezdődött a növények száradása és a kényszerérés.

Kedvezőbb állapotokat elsősorban a Dunántúl délnyugati részén jeleztek. Miskolc térségében több kukoricatábla még tejesérésben van, és zöld állományok is találhatók, a talaj azonban ott is rendkívül száraz. Az ország más részein a szezon eleje óta tartó aszály a terméskilátásokat visszafordíthatatlanul rontotta.

Az ország túlnyomó részén nagyfokú vagy a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszályt mérnek, és az augusztus 5-ig tartó tíz napban tovább romlott a helyzet. Április 1. és augusztus 5. között, vagyis 127 nap alatt, az időszak több mint 80 százalékában az ország területének legalább 30 százalékán legalább közepes aszály állt fenn.

Vármegyénként is jelentős az eltérés

A legtöbb aszályos napot Pest vármegyében jegyezték fel, összesen 112-t, Hajdú-Biharban pedig 110 ilyen nap fordult elő. Zalában 40 aszályos napot regisztráltak. A tartós vízhiány az egyéves növények mellett az állandó kultúrákat is egyre súlyosabban érinti.

A hőösszeg előrébb jár a szokásosnál

A kukorica fejlődését jelző, április 1-jétől számított hőösszeg jelenleg többnyire 1050 és 1200 foknap között alakul. Ez a tavalyi értékeknél 50–100 foknappal magasabb, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 15–50, más országrészekben 80–130 foknappal nagyobb. A vegetáció így a megszokottnál több mint másfél héttel előrébb jár, amit az aszály miatt kialakuló kényszerérés tovább gyorsít.

A szezonban összegzett csapadék az ideális mennyiségnek csak a harmada vagy az ötöde. Június utolsó dekádjában, július végén és augusztus első napjaiban a növényeket jelentős hőstressz érte. Júliusban a kukorica számára kedvezőnek számító 100 milliméteres csapadékmennyiségnek csak töredéke hullott le.

Csak szórványos záporok enyhíthetnek

A tetőző forróság után pénteken 5–10 fokos enyhülés várható. Záporok és zivatarok elsősorban pénteken fordulhatnak elő, de szombaton és kedden is lehetnek elszórt csapadékgócok. Ezek várhatóan csak kisebb körzetekben hoznak számottevő mennyiséget.

A levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá csökkenhet, ami tovább súlyosbítja a légköri aszályt. Csapadékosabb időjárás legkorábban augusztus 20. körül érkezhet.

A vegetációs mutatók is romló állapotot jeleznek

A július közepéről és második feléről származó NDVI-adatok szerint délnyugaton, valamint helyenként északkeleten az ilyenkor szokásosnál több zöld tömeg található. Az ország döntő részén azonban továbbra is jelentős az elmaradás. A július 21–31. közötti időszakra számított DMP-index szinte az egész országban az előző öt év átlaga alatt maradt.

A növények levele az elmúlt időszakban legfeljebb rövid időre, helyenként fél napra nedvesedett át. A levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hiánya nem kedvezett a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének.