A kormány tájékoztatása szerint a program célja, hogy a vidéki fejlesztések előkészítésében egyszerre jelenjen meg a helyi tudás, a közösségi részvétel és a szakmai tervezés. A fejlesztési igények feltárását, a térségi stratégia kialakítását, a projektek előkészítését és a források felhasználását egymásra épülő folyamatként kezelnék.
Tíz térségben tesztelik az új modellt
A kísérleti program Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc térségében indul. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában. Az érintett térségek egy főre jutó átlagos jövedelme 308 629 forint, ami a közlés szerint 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.
A kiválasztásnál egyebek mellett a települések fejlettségi és jövedelmi helyzetét, településszerkezetét, gazdasági karakterét, valamint természetföldrajzi, energia- és fejlesztési adottságait vették figyelembe. A létrejövő fejlesztési testületek helyi szereplők és szakemberek bevonásával dolgozzák ki a térségi stratégiákat, a munkát koordinátorok segítik.
A programban közlekedési és mobilitási megoldások, út- és közvilágítási fejlesztések, megújulóenergia- és vízmegtartási beruházások, továbbá egészségügyi, gyermekellátási, közösségi és turisztikai projektek is szerepelhetnek. A kezdeményezés nem váltja ki a Magyar Falu Programot vagy a LEADER együttműködéseket, hanem azokkal összehangoltan működne.
2027-ben kezdődhet az országos bevezetés
A kormány tervei szerint a kísérleti szakasz tapasztalatai alapján véglegesítik a módszertant, majd jogilag és szervezetileg előkészítik az országos kiterjesztést. Ennek részeként létrejöhet az Országos Vidékfejlesztési Hálózat is. A cél, hogy 2027. augusztus 20-án megkezdődjön az országos bevezetés, amely teljes körűen mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.
