Az Országgyűlés 2026. augusztus 11-én Baka Andrást választotta meg Magyarország köztársasági elnökének. A jogtudós 140 igen és 6 nem szavazatot kapott, majd letette az államfői esküt.

Augusztus 19-én lép hivatalba

Baka András a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. Hivatalát augusztus 19-én foglalja el.

A 73 éves jogász több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, valamint bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, 1991 és 2008 között pedig Magyarországot képviselte az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

2009-ben, Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölése nyomán, az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. A tisztségből 2011-ben távozott, miután a Fidesz–KDNP az igazságszolgáltatás átszervezésére hivatkozva eltávolította.

Az állam működéséről és a jogállamról beszélt

Eskütételét követő beszédében Baka András váratlannak, zavarba ejtőnek és megtisztelőnek nevezte a jelölést. Elfogadását azzal indokolta, hogy Magyarország olyan időszakhoz érkezett, amikor komolyan át kell gondolni az állam működését, az alkotmányosságot és az ország közösségének helyzetét.

Az új államfő szerint szembe kell nézni azzal, hogyan jutott az ország az elmúlt két évtizedben súlyos válságba. Beszédében az állami működés, az alkotmányosság, a társadalom, a gazdaság, az államháztartás, az energiaellátás, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a közlekedés területét is érintette. Külön szólt az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem helyzetéről.

Baka András azt mondta, hogy a közös javak jelentős része magánérdekek szolgálatába került. A jogállam működését szerinte nemcsak a szabályok megléte, hanem az emberek bizalma is meghatározza: annak kell érvényesülnie, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak.

Igazságtételt és önmérsékletet sürgetett

A köztársasági elnök a társadalom megosztottságáról is beszélt. Szerinte a válasz nem lehet a bosszú, és nem építhető közös jövő úgy, hogy az állampolgárok ellenséget látnak egymásban.

Baka András egyidejűleg tartotta szükségesnek az igazságtételt és az önmérsékletet. Azt mondta, hogy fel kell tárni a jogsértéseket, ellenőrizni kell a közpénzek felhasználását, a bűnösségről pedig a bíróságoknak kell dönteniük.

Beszédében hangsúlyozta: egy választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamiságot. Úgy fogalmazott, hogy a változások megmutatták, egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését, a következő évek kérdése azonban az, hogyan él ezzel a lehetőséggel.

Az államfői szerepről szólva kijelentette, hogy a pártpolitikai semlegesség nem jelent értéksemlegességet. A nemzet egységét nem az azonos véleményekben, hanem az egyenlő méltóságban és jogokban határozta meg.

„Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van” – mondta beszéde végén Baka András.