A nyári hőhullámok egyszerre növelték az áramigényt és nehezítették a Paksi Atomerőmű működését. Az idei nyáron egy hónapon belül két alkalommal is harmadfokú hőségriasztás volt érvényben, miután a napi középhőmérséklet meghaladta a 27 Celsius-fokot.

A légkondicionálók használata miatt ilyenkor kiugrik a villamosenergia-fogyasztás. A legnagyobb terhelés időszaka ráadásul olyan órákra is átnyúlhat, amikor a naperőművek termelése már nem áll rendelkezésre.

A Duna vízhozama korlátozta a paksi termelést

A hőség olyan időszakban jelentkezett, amikor a Duna vízhozama is visszaesett. A folyó az atomerőmű hűtővize, ezért a vízszint csökkenése és a vízhőmérséklet emelkedése miatt mérsékelni kellett a reaktorok teljesítményét.

A teljesítménycsökkentés egy ponton odáig jutott, hogy csak egy turbina működött. Az atomerőmű vezetése a teljes leállás lehetőségét is mérlegelte, amire környezeti okok miatt a létesítmény 44 éves történetében korábban nem volt példa.

A teljes lekapcsolás végül elmaradt. A hőhullám után csapadék érkezett a Duna vízgyűjtőjére, a folyó vízszintje pedig annyira emelkedett, hogy elő lehetett készíteni a második turbina újraindítását.

Négy területre épül az energiafejlesztési terv

A legkritikusabb napokon az ország energiaigényét importból sikerült fedezni, az energiavásárlás azonban növeli a költségvetési terheket és az ellátásbiztonsági kockázatokat. A kormány ezért új, gyorsan megvalósítható energiatermelési lehetőségeket kíván bevonni.

A terv műszaki szempontból négy fő irányt jelöl meg:

  • több energiaforrás bevonását a termelésbe;
  • az energiatárolási kapacitás bővítését;
  • a villamosenergia-hálózat teherbírásának javítását;
  • a fogyasztás rugalmasabbá tételét.

A napenergia esetében a háztartási kiserőművek visszatáplálási lehetőségének bővítését tervezik. A szélerőművek telepítésének ösztönzése olyan időszakokban biztosíthat termelőkapacitást, amikor nincs elegendő napsütés, a terv pedig a geotermikus energia jobb kihasználását is célozza.

Tárolással használnák fel később a megtermelt energiát

A természeti forrásokra épülő energiatermelés miatt növelni kell a tárolókapacitást. Így a napközben megtermelt villamos energia a napsütés nélküli órákban is felhasználható lenne, a szélerőművek termelése pedig nem csak a szeles időszakokban járulna hozzá az ellátáshoz.

A hálózat fejlesztése szintén szükséges az új termelőpontok és tárolóegységek csatlakoztatásához. 2022 októberében az elavult hálózat miatt korlátozni kellett a háztartási kiserőművek országos hálózatba történő visszatáplálását. A helyzet azóta javult, de további beruházásokra van szükség a stabil működéshez és a műszaki kockázatok mérsékléséhez.

Okosmérőkkel és rugalmasabb fogyasztással is számolnak

A terv okosmérők felszerelésére ösztönzi a háztartásokat. Ezekkel a fogyasztók nyomon követhetik energiafelhasználásukat, az otthoni hálózat korszerűsítésével pedig a hűtő-fűtő berendezések és más elektromos készülékek a kedvezőbb időszakokban működtethetők.

A fogyasztás tudatosabb időzítése javíthatja az energiahatékonyságot, és lehetővé teheti a dinamikus árazás, például az olcsóbb éjszakai áram jobb kihasználását. A használaton kívüli eszközök készenléti üzemmódjának automatikus vezérlése országos szinten is megtakarítást hozhat.

A kormány a felszabadított európai uniós forrásokból összesen 868 milliárd forintot fordítana a termelést, a tárolást, a hálózati alkalmazkodást és a fogyasztói részvételt érintő hosszú távú változások finanszírozására.