2026. augusztus 5-én tovább erősödött a Magyarországot eluraló hőség, és több melegrekord is megdőlt.
Elsőként a Budapest János-hegyen mért érték döntött rekordot: reggelre mindössze 28 fokig hűlt le a levegő. Ezzel új fővárosi, egyben országos napi legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord született. Az eddigi szélsőérték 26,6 fok volt, amelyet 2017-ben mértek Lágymányoson.
A 28 fokos érték a valaha mért legmagasabb minimumhőmérséklet rekordját is megdöntötte. Az eddigi abszolút legmagasabb minimumérték 27,9 fok volt, amelyet 2007. július 20. óta Pécs Árpádtető tartott.
Délután több tucat állomáson mértek 40 fok fölött
A reggeli mélypont után hamar visszatért a kánikula. Délelőtt már több helyen meghaladta a 35 fokot a hőmérséklet, délutánra pedig több tucatnyi állomáson emelkedett 40 fok fölé.
A napi melegrekordért több mérőhely is versenyben volt. Mohorán és Budapest Újpesten 41,1 fokot, a Hortobágy Halastónál és Derekegyházon pedig 41,2 fokot mértek.
Az új országos napi legmagasabb maximumhőmérsékleti rekordot végül Budakalász állította fel 41,4 fokkal. Az eddigi rekord 40 fok volt, amelyet 1905-ben regisztráltak Orosházán.
Újpest a fővárosi rekordokat is megdöntötte
Budapest Újpest ugyan az országos rekordról lemaradt, a 41,1 fokos értékkel azonban megdöntötte a fővárosi napi, illetve a fővárosi abszolút maximumhőmérséklet rekordját.
Ezzel megdőlt a Budapest Gellérthegyen 1947-ben, ugyanezen a napon mért 39 fokos fővárosi napi szélsőérték, valamint a lágymányosi 41 fokos abszolút fővárosi rekord is. Utóbbit 2026. június 30. óta tartotta Lágymányos.
A szélsőértékek ellenőrzése részletes vizsgálatot igényel
A szélsőséges értékek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta folyamatosan zajlik. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy hibás adat maradt a nyilvántartásban. Ez különösen a 20. század első felére igaz, amely időszakról az adatok túlnyomó része csak kéziratos formában áll rendelkezésre.
Az abszolút szélsőértékek, vagyis az addig mért legnagyobb és legkisebb értékek rendszerint egy-egy földrajzi helyhez és nagyon rövid időszakhoz kötődnek. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért minden esetben részletes vizsgálatot igényel.
A rekordok kialakulása gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének, valamint bizonyos helyi hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérési körülmények megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot egy egyébként az átlag közelében lévő elem az idősorban.
